Itthon ha tengerimalacot szeretnénk, három verzió közül választhatunk (ha nem számolom bele, hogy kapjuk a malackát): állatkereskedés, tenyésztők vagy örökbefogadás. Mindegyik esetnek megvan a maga előnye és hátránya is, de természetesen a "legbiztosabb" választás egy tenyésztői kismalac. Bevallom, nekem a tenyésztőkkel nincs jó tapasztalatom, ugyanis kétszer is előfordult, hogy előjegyeztem volna egy malackát, ám amikor átutaltam volna a foglalót, a tenyésztő felszívódott, és a sokadik e-mailre és telefonhívásra sem reagált. Ezzel természetesen nem a tenyésztőket akarom minősíteni, mert bár én kétszer is így jártam (elismert tenyésztőkről volt szó, nem szaporítókról), nem véletlenül ők a legmegbízhatóbb forrásai a kölyköknek. Ahogy mondtam, már a második tenyésztői malacka nem jött össze, amikor elmentem egy kereskedésbe szénát és tápot venni, ekkor pillantottuk meg Bambuszt, és ahogy az lenni szokott, beleszerettünk. Kifejezetten nőstényt szerettem volna, de Murphy ebbe is beleszólt, és végül Bambusz, a kb. négyhónapos hím malacka hazajött velünk. Szerencsénk volt, mert szép állapotban került hozzánk, és lekopogom, azóta sincs vele gond azt leszámítva, hogy kis méretű, így soha nem lesz belőle 1200 grammos óriásmalac.
 |
| Bejgli, a kereskedésből mentett malacka "kezelés alatt"... |
A kereskedésekkel azonban vigyázni kell, mert ész nélkül szaporítanak, együtt tartják a hímeket és a nőstényeket, így állandó a beltenyészet, ráadásul a nem megfelelő tartás és táplálás miatt betegek lehetnek. Persze jó dolog "megmenteni" egy beteg malackát, és bevallom, én is tettem már így: Bejglit karácsony előtt, túlsúlyosan, atka- és gombafertőzéssel hoztam el egy vemhes nőstény mellől, hónapokig kezeltem, és igen, az is előfordult, hogy inkább nem ettem, de neki megvettem a gyógyszert. Egy beteg malac gondozása anyagilag és lelkileg is megterhelő, ami persze triplán megtérül, ha lesz egy hálás, szerető háziállatunk - sajnos ez nálunk nem jött be, Bejgli és Bambusz ugyanis nem bírták elviselni egymást. Senkinek nem kívánom, hogy választania kelljen a két szeretett kisállata közül, de végül meg kellett hoznunk a döntést, és Bejgli tökéletes súllyal, gyönyörű bundával és teljesen "kikupálva" a Tengerimalacvédőkhöz került. Nőstényt azonban soha nem vennék kereskedésből, mert iszonyatos lutri: soha nem tudhatjuk, hogy vemhes-e, persze az esetek nagy részében az, így ezzel vigyázzunk. Tisztelet a kivételnek, de az eladók általában azt sem tudják megállapítani, hogy a malacka hím-e vagy nőstény, a korukról nem is beszélve.
 |
| ...és már normális súllyal és élősködőktől mentesen a Tengerimalac-védő Egyesület rendezvényén |
Ha úgy döntünk, hogy tenyésztőtől vásárolunk, alaposan nézzünk utána, hogy nem egy "hobbitenyésztővel" van-e dolgunk, aki háttértudás és tapasztalat nélkül pároztat tengerimalacokat, majd ha megbizonyosodtunk arról, hogy szakértővel van dolgunk, döntsük el, hogy milyen korú malackákat szeretnénk. Az ideális párosítás általában a felnőtt-kölyök társítás, főleg hímeknél, a tenyésztők azonban gyakran ajánlanak testvérpárokat, ami fajtától függően be is válhat, de a "kamaszkor" elérésekor verekedésbe, hatalmi harcokba is fulladhat. Plusz érv a tenyésztők mellett, hogy bármikor fordulhatunk hozzájuk a kérdéseinkkel, és persze ha kiállításra hordanánk a kedvencünket, akkor is jobban járunk egy fajtatiszta példánnyal.
A Magyar Tengerimalac-védő Egyesület munkája hiánypótló: utcára kidobott, rosszul tartott tengerimalacokat mentenek, majd miután a malackák kiadható állapotba kerülnek, szerető gazdihoz adják őket. Ha már meglévő malackához keresünk társat, az egyesület próbatársítással választja ki a legmegfelelőbb malackát, ráadásul biztosan egészséges, átvizsgált malacot kapunk tőlük. Az örökbefogadásnak feltételei vannak, melyek minden gond nélkül tarthatók, így én ezt a megoldást is szívből ajánlom. Válaszd akármelyik verziót is, a lényeg, hogy biztosíts a malacaidnak megfelelő körülményeket, és persze szeresd nagyon őket. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése